Fontos tudni, mi a megfelelő érték, ugyanis a túl alacsony, vagy túl magas páratartalom egészségkárosító lehet.
A levegő hőmérséklete és nedvességtartalma a relatív páratartalom mérésének az alapja. Általában 0 és 100 százalék között mérhető, ahol a 0% a páramentes levegőt, míg a 100% az adott hőmérsékleten nedvességgel teljesen telített levegőt jelenti. A beltéri hőmérséklet és a relatív páratartalom érzékelése szubjektív, azonban beltérben az átlagos relatív páratartalom 50-60% között van, amelyhez 19-24 °C közötti hőmérséklet párosul. A páratartalom függ az otthon végzett nedvességgel járó tevékenységektől is, mint pl. a főzés, vasalás, fürdés, takarítás és a vizes ruhák szárítása.
A magas páratartalom nemkívánt nedvesség jelenlétére utal, amely károkat okozhat. Ha alaposan körülnézünk, könnyen megállapítható a nedvesség forrása. Az üveg felületeken (pl. konyhában, fürdőszobában) látható leghamarabb a páralecsapódás, de árulkodó jel a dohos szag, a vízfoltok jelenléte, a leváló tapéta és festék, valamint a penészesedés. Figyeljen allergiával küzdő családtagjaira is, mert a magas páratartalom felerősítheti az allergiás reakciókat.
A nagyon alacsony páratartalomnak is lehetnek negatív következményei. Az alacsony páratartalom a nedvesség hiányára utal. Ez legtöbbször alacsony hőmérsékleten érzékelhető, mert a hideg levegő kevés nedvességet tart meg, és így a levegő száraz marad. Az alacsony páratartalmú levegő jele a száraz ajak, a viszkető bőr és kaparó torok