A pára a levegőben lévő vízgőz. Legtöbbször láthatatlan, de bizonyos esetekben (pl. talajmenti köd) látható. Hatásait is észlelhetjük, pl. páralecsapódás során, mikor a vízgőztöbblet apró vízcseppek formájában megjelenik a hideg felületeken. A levegő ugyanis korlátozott mennyiségű vízgőzt képes magába zárni, ennek mértéke függ a hőmérsékletétől. A levegő páratartalma mérhető, melyet relatív páratartalomként ismerünk. (Ez 0%, ha a levegő páramentes, és 100%, ha az adott hőmérsékleten a levegő párával teljesen telített.) Minél alacsonyabb a levegő hőmérséklete, annál kisebb a páratartalma.
A jó páraszint 50 és 60% között van. Ebben a tartományban kellemes a komfortérzet.
A túl alacsony páratartalom egészségügyi és közérzeti hatásai:
Amikor a páraszint 40% alá esik, az hozzájárul a száraz környezet kialakításához. A hidegebb levegő kiszárítja a bőrt, irritációt okoz és további kényelmetlenségeket.
A túl magas páratartalom egészségügyi hatásai:
Ha a páratartalom 65% felett van, számítani kell arra, hogy a nedvesség megreked a sarkokban vagy lecsapódik az ablaküvegen. A magas pára rothadással, penészesedéssel, különféle baktériumok jelenlétével jár. A poratkák például intenzíven szaporodnak magas páratartalom mellett, ami súlyosbíthatja az asztmás és allergiás reakciókat.
Az egészséges klíma jó közérzettel jár, ezért figyeljen a páratartalomra.
A környezet nagyban befolyásolja családja jó közérzetét, ezért fontos a megfelelő páratartalom. Ha a páratartalom magas, használjon otthonában páramentesítőt a tartósan friss környezet fenntartására.